Laboratóriumi programrendszer2000-es cikkek 2000. február 5. - Napi Magyarország Célszerű hazai találmányok Telemetrikus kórházi konzultációs rendszer A telekommunikációs és informatikai eszközök terjedése Magyarországon is érezteti hatását, ám a gyors információáramlás kínálta lehetõségeket még nem aknázzuk ki eléggé. Pedig a távolgásokat pillanatok alatt áthidaló elektromos impulzusok segítségével emberéleteket lehet megmenteni. A telemetriára épülõ kórházi konzultációs rendszer, amelynek ötlete, kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a nyíregyházi patológus-belgyógyász szakorvos, Dr. Zsonda László érdeme, a távközlés gyorsaságában rejlõ elõnyt használja ki, elsõsorban a gyakori halálokok között szereplõ szív- és érrendszeri betegségek, trombózisok, mérgezések, valamint a balesetek áldozatainak gyors és szakszerű helyszíni ellátása területén. Dr. Zsonda László a Nyíregyházi Megyei Kórház sürgõsségi betegellátó osztályának fõorvosa. 1952-ben született, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte tanulmányait. 1976-tól dolgozik a nyíregyházi kórházban. CSONTOS GÁBOR -Fõorvos úr! Mi volt az alapgondolata a telemetrikus kórházi konzultációs rendszernek? - Az utóbbi tíz-tizenöt évben a területi sürgõsségi betegellátás javításának kérdése foglalkoztatott. A számítástechnika és az informatika alkalmazásával megpróbáltam olyan egészségügyi rendszert kialakítani, amely szakmai tanácsokkal segítené a háziorvosi, az alap- és üzemorvosi ellátást, valamint a mentõszolgálatot. -Milyen segítségre gondolt? - Olyan új megoldásokat akartam kidolgozni, amelyek segítségével például a kórházból lehet szakmai tanácsokkal ellátni a helyszínen tevékenykedõ kollégát. Ennek az elképzelésnek eddig nem volt hagyománya Magyarországon. A fejlettebb országokban viszont már születtek hasonló technikai megoldások. Nem kis büszkeséggel mondhatom, kollégáimmal az egyik legsikeresebb elképzelést és fejlesztést sikerült megvalósítanunk. A jelenlegi kormány is foglalkozik a sürgõsségi betegellátás kérdésével, ez egészségpolitikai koncepciójának kiemelt területe. Óriási lemaradás volt tapasztalható az elmúlt 25-30 évben. Ennek pótlása nemcsak idõszerű, de rendkívül fontos feladat is. Betegellátás a helyszínen -Mi a fejlesztés lényege? - A fejlesztést megelõzte egy 20-30 évre visszatekintõ statisztikai epidemiológiai feldolgozás. A betegségek bekövetkeztét, számszerű alakulását, az elhalálozások okait, mértékét tanulmányoztuk. Arra a szomorú megállapításra jutottunk, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések, mérgezése, trombózisok, agyérbetegségek miatt bekövetkezett elhalálozás világviszonylatban kiemelkedõ. Ezek a megdöbbentõ statisztikai adatok vezéreltek bennünket a felismerésre, hogy a betegellátás javításához olyan információs rendszerre lenne szükség, amely a területi betegellátást segítené. -Csak a betegellátásról van szó, vagy a megelõzés kérdése is felmerült? - A konzultációs rendszer három ponton segíti a betegellátást. Az elsõ és legfontosabb a sürgõsségi betegellátás területe. Ugyanez az infrastruktúra, vagyis az informatikai rendszer koncepciója segíti a szakszerű háziorvosi gondozást. Harmadik lépésként pedig a preventív, megelõzõ szemléletű betegellátás kialakítását teszi lehetõvé. Az epidemiológiai és más jellegű felmérésekbõl is kiderült, hogy Magyarországon egy évben az elkerülhetõ halálesetek száma körülbelül húszezerre tehetõ. Mintegy húszezer ember hal meg olyan betegségek következtében, melyek megfelelõ egészségügyi ellátás esetén elkerülhetõk lennének. Ez rendkívül magas szám, megyénként ezer fõ évente. Informatikai rendszerünkkel szeretnénk elérni, hogy rövid idõ alatt mérsékelni lehessen. -Alátámasztaná gyakorlati példákkal a rendszer szükségességét? - Ismert a szív- érrendszeri betegségek miatti elhalálozások nagy száma Magyarországon. Statisztikánk szerint ez a területi halálesetek 57 százalékát, mintegy ember halálát jelenti. A betegség jellegébõl adódóan ezek az emberek a rosszullétet követõ, a betegség és gyógyulás szempontjából döntõ egy-két órában halnak meg. Tehát még kórházba sem kerülnek. A szívbetegség miatti rosszullét legfontosabb, legkritikusabb mozzanata a helyszíni ellátás, illetve a kórházba kerülés gyors biztosítása. A fejlett, nyugat-európai országokban, az USA-ban, Kanadában jó ennek a legkritikusabb periódusnak a felhasználása, jól képzett szakemberek látják el a beteget. Nálunk ez még nem teljesen biztosított. Ezt a hiányt akartuk pótolni informatikai rendszerünk segítségével. -Az információáramlás gyorsaságán múlik a halál bekövetkezésének megakadályozása? - Igen, a halálozás megelõzése legnagyobb részben az információáramlás sebességén múlik. Rendszerünk segítségével az ország bármelyik részén tartózkodó állampolgárról képesek vagyunk szakmai véleményt nyújtani Nyíregyházáról. Továbbítani tudjuk a beteg EKG-jeleit, a megfelelõ konzultációs helyre akár egy háziorvosi rendelõbõl, egy lakásból vagy egy aratógép mellõl. A rendszer olyan adatátvivõ EKG-fax rendszer, amely képes a helyszínen készített EKG-felvételt átküldeni bármelyik kórházi, országos konzultációs központba. Ez az EKG-fax magyar fejlesztésű találmány, egészségügyi adatátvivõ informatikai rendszer. Én az alapötletet adtam, azt fejlesztették ki műszaki és számítástechnikai mérnökök. Az elemekkel működõ videokazettányi nagyságú, hordozható készüléket nemcsak vezetékes, hanem rádiótelefonhoz is hozzá lehet kapcsolni. A készülék a helyszínen elkészíti a hagyományos értelemben vett EKG-felvételt, amelyet helyben kinyomtathatunk, a számítógép képernyõjén megjeleníthetünk, vagy telefonon elküldhetünk a fogadóállomásra. A betegellátással kapcsolatos teendõket a betegellátó telefonon közvetlenül megbeszélheti a konzultációs szakemberrel. Tehát a beteg kórházi szintű ellátást kaphat a helyszínen. A konzultációs rendszer által nyújtott szakvéleménnyel indítható a megfelelõen ellátott roham- vagy esetkocsi. A betegszállítás alatt is folyamatosan lehet küldeni az EKG felvételeket, illetve telefonon tartani a kapcsolatot a kórházzal. A mentõk szintén felszerelhetõk ezzel a rendszerrel. Országosan mintegy 37 mentõállomás rendelkezik a felszereléssel. A rendszer másik nagy elõnye az esélyegyenlõség biztosítása. Nehezen megközelíthetõ faluban is felhasználható és alkalmazható. A cél mindenképpen az, hogy a beteg minél kevesebb szövõdménnyel, lehetõleg jó állapotban, jól gyógyíthatóan érkezzen a kórházba. Csökkenthetjük a halálozási arányt -Térjünk vissza a statisztikákra! Kimutatható-e, hogy a magyar lakosság mely részét érinti leginkább a szív- érrendszeri betegségek miatti elhalálozás? - A szív- érrendszeri betegségek jelentõs része a munkaképes korosztályok körében jelentkezik, de a szám magas az idõsebb és a fiatalabb korosztály esetében is. A rizikófaktorok közül meg kell említenem a stressz szerepét, amely a fiatalabbak körében jelent fokozott veszélyt. Konzultációs rendszerünk felhasználható mérgezéses esetekben is. Sajnos a mérgezéses öngyilkossági kísérletek terén Magyarország világviszonylatban az éllovasok között szerepel. De ebbe a körbe tartoznak a gyógyszerekkel, festékoldó szerekkel, kábítószerekkel történõ szándékos visszaélések vagy véletlen balesetek is. Alapos szakmai ismereteket igényel az ilyen típusú balesetek azonnali diagnózisa. Elméletileg ismerni kellene a vegyszerek hatását, a dózist, a semlegesítési és korszerű kezelési módot. Mindezt együtt még a legalaposabban felkészült szakorvos sem ismerheti. A konzultációs rendszer segítségével Nyíregyházáról megkérdezhetem az Országos Toxikológiai Intézetben dolgozó munkatársat egy adott vegyszerrel kapcsolatos összes tudnivalóról. Amíg a betegellátó orvos a közvetlen életveszélyt próbálja elhárítani, egy másik orvos csoport már a stabilizációs elõkészületekhez szükséges információt készíti elõ. Vagyis a beteg a helyszínen és azonnal megkapja a kórházi szintű kezeléshez szükséges ellátást. Életeket lehet menteni a gyorsasággal és a szakszerű kezelés nyújtásával. Ezúttal is hangsúlyozom, hogy a konzultációs rendszer segítségével az egész országban azonos szintű szakmai színvonal érhetõ el. A csúcsintézményeket, az egyetemeket kiemelnénk konzultációs központoknak, és ezekkel összekötnénk a kórházakat, egészségügyi intézményeket, az alapellátási, a háziorvosi és üzemorvosi rendelõket, a szociális otthonokat, valamint magától értetõdõen a mentõszolgálatokat. -Mióta működik ez a rendszer? - Két éve. Elõször Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdtük el a szív-érrendszeri betegségekkel kapcsolatos konzultációkat. Két év után elmondhatjuk, hogy az ország valamennyi megyéjében van példa ilyen irányú kezdeményezésre. Békés megyében minden mentõállomást bekapcsoltak a rendszerbe, s valamennyi mentõállomás rendelkezik a telemetrikus EKG-fax eszközzel. Nyíregyházán és környékén körülbelül 130-150 háziorvosi rendelõbe kötötték be a konzultációs végpontot. Nagy örömünkre a kormány egészségügyi programjába is bekerült az általunk kidolgozott konzultációs telemetrikus EKG-fax rendszer. Mintegy 100 kórházban található konzultációs végpont, amelyek kiépítését az Egészségügyi Minisztérium támogatta. Pályázatok révén alapellátási rendelõk, központi körzetek, valamint több kórház kapott 1999-ben pénzügyi támogatást és lehetõséget a rendszerhez való csatlakozásra. A jelenlegi egészségügyi vezetés, amelynek koncepciója kiemelt programként az alap- és sürgõsségi ellátás bõvítését célozta meg, az utóbbi évek legjelentõsebb elõrelépését tette meg a betegellátás korszerűsítése terén. Ez az egészségügyi koncepció csökkentheti a hihetetlenül magas területi - kórházon kívüli - halálozási arányt. Segítségével meg lehetne fordítani az elmúlt 20-30 év növekvõ halálozási mutatóját. Nemcsak az egészségügy, de a társadalom is most kezdi megérteni, hogy a tudást a helyszínre kell vinni, a betegeket idejében kell kiemelni a veszélyes szakaszból. Nem kerül sokba a rendszer kiépítése -Mennyibe kerül a teljes rendszer kiépítése? - A konzultációs rendszer alkalmazása költségkímélõ megoldás. Nem mindegy, hogy valakit mentõ szállít-e kórházba 50 kilométerrõl, illetve viszi haza, vagy a háziorvos elvégzi otthon a szükséges EKG-vizsgálatot. Ez az egyik költségkímélõ része a rendszernek. A másik része az, hogy minden háziorvosi rendelõben található már számítógép és telefon, tehát az alapinfrastruktúra biztosított. A körülbelül hétezer alapellátási rendelõbõl négyezerben van PC-csatlakozással ellátott EKG-készülék. Ehhez csak egy szoftver és egy modem kell, ami mintegy 50-60 ezer forintba kerül. Részletre is megvásárolhatók a bõvítéshez szükséges eszközök. A havi öt-hatezer forint nem terheli meg nagymértékben a praxist. A rádiótelefonos, mentõkben alkalmazott telemetrikus rendszer bruttó négyszázezer forint. Az országban található 160 mentõállomás közül 50-60 mentõállomáson sem mentõorvos, sem mentõtiszt nem található. Ezeknek a mentõállomásoknak érdemes biztosítani a telemetrikus rendszert, ami megközelítõleg 20-25 millió forintot tesz ki. Ez az összeg egy ultrahangkészülék ára. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a betegen el kell-e végezni egy több millió forintba kerülõ szívműtétet, vagy megelõzhetõ-e a műtét, illetve esetleg a rokkantság vagy halál bekövetkezte. Tehát nagyon gyorsan megtérülõ beruházásról lenne szó, az emberéletek megmentésérõl nem is beszélve. -Tudna fõorvos úr olyan esetet említeni, amikor a rendszer segítségével megmentették a beteg életét? - Máriapócson, a zarándokhelyen egy budapesti illetõségű férfi összeesett. A helyszínen készített EKG felvételek elhaló szívműködést mutattak. Telefonon azonnal javasoltuk a háziorvosnak a megfelelõ vérnyomás szabályozó szerek használatát, valamint az ilyen esetekben alkalmazott lélegeztetési technikát. Sürgõsségi osztályunkról egy kollégát kiküldtünk a mentõegységgel, mert tudtuk, hogy a helyszínen pacemaker-terápiát kell alkalmaznunk. Ha a beteg mentése nem a rendszerünk felhasználásával történt volna, a helyszínen meghal. -Mennyire ismert ez a rendszer? - Tavaly több külföldi rendezvényen kaptunk lehetõséget a bemutatására. Brüsszelben közel ezer szabadalom közül aranyérmet és a zsűri különdíját is megkaptuk. Genfbõl és Nürnbergbõl ezüstéremmel tértünk haza. A külföldi érdeklõdés nagy volt. -Milyen távlati tervekrõl beszélhet a fõorvos úr? - Nagyon szeretném elérni a rendszer teljes magyarországi kiépülését. Az Egészségügyi Minisztérium kiemelten kezeli a sürgõsségi ellátás terén a konzultációt. Az országos központokra már történt javaslat. Az alapellátást, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos konzultációkat az Országos Mentõkórházban végzik el a regionális kórházakkal együtt, a trombózis diagnosztikáját országos lefedéssel a szombathelyi intézet látja el, a toxikológiai konzultáció az Országos Toxikológiai Intézethez tartozik majd. A rendszer kiépítését az Egészségügyi Minisztérium mellett támogatja a tisztiorvosi szolgálat, a tb, az OEP. A sikerhez azonban társadalmi összefogás szükséges. Az alapellátásban dolgozó kollégák mellett a polgármesteri hivatalok támogatása is kell, s a mentõszolgálatok számára szintén elérhetõvé kell tenni a rendszerhez való hozzáférhetõséget. Ismertté kell tenni, be kell illeszteni az egészségügyi szolgáltatások sorába, hogy a hétezer alapellátási rendelõ minél hamarabb kapcsolódjon rá a regionális kórházra vagy az országos intézetekre. -Kihez fordulhat egy háziorvos, ha a rendszerhez szeretne csatlakozni? - Az Egészségügyi Minisztérium koordinációs irodát hoz létre a konzultációs rendszer kialakítása érdekében. Ezzel a feladattal engem bíztak meg. A 42-465-000 nyíregyházi telefonszámon 8-16 óra között állandóan elérhetõ egy szakember, aki a megfelelõ felvilágosítást megadja. A rendszerhez való csatlakozáshoz szükségesek a háziorvos számítógépének adatai. A jelentkezõnek arra a kérdésre is válaszolnia kell, hogy milyen célra szeretné felhasználni a rendszert, az orvosi rendelõbõl vagy a beteg lakásáról akarja-e elküldeni az EKG-felvételeket stb. Közvetlenül is felveheti a kapcsolatot a gyártó céggel, amely 4-6 hetes határidõvel a rendelkezésére bocsátja a szükséges programokat. A legtöbb esetben elég egy CD-ROM.
